- Palotás Árpád Bence professzor
- Lakatos István, akadémikus
- Dobróka Mihály professzor
- Bőhm József egyetemi docens
- Jármai Károly professzor
- Kaptay György professzor
- Gyulai József, akadémikus
- A Tudásbázishoz
Bőhm József egyetemi docens
Fel kell ismerni azt, hogy kiben mi a spiritusz
„Nagyon sok tehetséges hallgatóval találkoztam és találkozom szerencsére az egyetemen. Ezek mindegyike egy kicsit másban tehetséges. Ha megvan benne a szakmája, a tudomány iránti alázat, és szorgalmas, még nem jelenti azt, hogy bármilyen területen meg fogja állni a helyét. Az oktatónak, a szakmai vezetőnek a feladata, hogy felismerje a hallgatókban meglévő készségeket: ki lenne kiváló kutató, tervező, vagy irányító vezető. Ennek a kiválasztása vagy a természetes kiválasztódás, esetleg önmagam kritikai értékelése nagyon fontos.
Az idekerülő hallgatók döntő többsége alapvetően tehetséges ember. Sajnos, azonban van bennünk, idősebb kollégákban a fiatalságunk iránti némi nosztalgia, kritikus szellem, és hajlandók vagyunk a mai fiatalok tudását lenézni. Gyakran hallom, „hol van a mai fiatalok tudása attól amit én tudtam a gimnáziumban?”. „Én tanultam a gimnáziumban napi két óra matematikát meg ábrázoló geometriát, meg nem tudom én még mit, ezek meg nem tanulnak semmit”. A mai fiatalok sok esetben mást, vagy mást is tudnak, mint a mi korosztályunk az érettségi után. Én még nem értettem a számítógéphez, a mai fiatal meg profik a számítástechnikában. Én nem tudtam nyelveket, a ma végzettek többsége már úgy jön ide, hogy kiválóan beszél németül vagy angolul. Nekem mikor kellett ezeket az információkat megszereznem? Végzett mérnökként, a mai fiatalok pedig már ezekkel a készségekkel jönnek ide. Mi idősebbek is hibásak vagyunk abban, hogy nem tudunk több tehetséget jól menedzselni. Nekünk fel kell ismerni azt, hogy kiben mi a spiritusz. Mondok egy példát, tőlünk rengeteg hallgató megy ki külföldre, részképzésre. Szinte, minden hallgatónk részképzésen vesz részt, Németországtól kezdve mindenhova mennek a diákjaink. Most én az előkészítéstechnika-mérnöki szakos és a környezeti-eljárástechnikai szakirányos hallgatókról beszélek. Volt olyan hallgató, akit nem akartam, hogy kiküldjünk, mert azt gondoltam szégyent fog ránk hozni. Kollégáimmal még veszekedtem is miatta. Kiment Németországba, egy komoly kihívás elé került, és láss csodát, kiválóan megfelelt, sikeresen megvédte angol nyelven írt diplomatervét, meghívták doktorandusznak, és utána ledoktorált Németországban. Ott kint önálló feladatot kapott és megtalálta, azt amit szeretett, itthon meg nyűglődött, egyfolytában szenvedtünk vele. Amikor kimegy egy hallgató és magára marad, ha jó el van látva útravalóval, tudással és van benne elkötelezettség és szorgalom akkor meg fog felelni az elvárásoknak. Én azt vallom, soha ne azt nézzük, mit nem tud a hallgató, hanem azt hogy mit tud, ne azt nézzük, ami rossz, hanem ami jó. Ez a pozitív hozzáállás sokat segíthet a sikeres munkában.”
