- Palotás Árpád Bence professzor
- Lakatos István, akadémikus
- Dobróka Mihály professzor
- Bőhm József egyetemi docens
- Jármai Károly professzor
- Kaptay György professzor
- Gyulai József, akadémikus
- A Tudásbázishoz
Gyulai József, akadémikus
A tudományos munkának is van mesterségbeli tudása
/ Részletek a Miskolci Egyetemen , doktoranduszok, egyetemi hallgatók, és középiskolások előtt elhangzott előadásból/
„Minden ember különböző, különböző erényei és képességei vannak. Mindenesetre , ahhoz hogy a tudományos pályán sikeres lehessen valaki abban főként szerepet játszhat a tehetség, a szorgalom,a szerencse. Bármelyik kettővel egész jó karriert lehet futni, ha csak egy van, az valószínűleg kibukik. Ami nagyon fontos , és ezt szeretném tovább adni, hogy a szakmai sikerhez mindegyiknek van megtanulható és megtanulandó eleme. Ez pontosan olyan , mint ahogyan a művészeteknél mondják: van mesterségbeli tudás. A tudományos munkának is van mesterségbeli tudása. Ami nem tudomány. Ami általános és tulajdonképpen mindenre igaz ebben a foglalatosságban.
Például,hogyan tudok rásegíteni , ha nincs elég tehetségem: vizsgálj meg minden eredményt, úgymond a visszájáról is. Ne hidd el rögtön az irodalomban leírt eredményeket. Egyáltalán nem biztos, hogy nyersz valamit , nem biztos, hogy találsz valamit, nem biztos, hogy jót találsz , de annyit megér,minden interpretáció , hogy megnézze az ember:vajon, tényleg nincs e más megoldása ennek a kérdésnek?
Nagyon fontos dolog , hogy ebédelj együtt a versenytársaiddal. Alapvető kérdés, fiatal barátaim , remélem , hogy a ti generációtokra nem az lesz jellemző mint az enyémre vagy a megelőzőekre,de a frisseknél , a mostaniaknál is, hogyha elküldünk három négy magyar kollégát egy külföldi konferenciára, mit gondoltok , mit csinálnak azok este? Bevonulnak egymással egy szobába egy üveg whiskyvel, és megtárgyalják a hazai dolgokat. Ez egy óriási vétek. A szomszéd népekkel, a versenytársakkal kell összeülni és nem azokkal akikkel itthon , nap mint nap találkozunk. Ha adod az információt , kapsz is információt.
Figyelj oda a véletlenekre. Nekem van néhány egészen jó cikkem,ami abból származott , hogy nem pucoltam ki rendesen az aranytól a vákuum rendszert. Jó ideig eltartott , amíg rájöttem , ez valami lehetetlen dolog, kiderült , hogy az arany csinálta . Hát persze.
A szorgalom: Nagyon fontos dolog , figyelj a konferenciákon. Szomorúan mondom, s ennek nem szeretném az implikációit is taglalni,de aki az irodalom alapján kutat , az eleve fél évvel elkésett. Egyszerűen nem lehet sikeres, hiszen fél esztendő mire az irodalomban megjelennek azok az eredmények. Nem lehetetlen , hogy az irodalomból találsz valami ötletet,van ilyen. Valójában sokkal jobban jársz , ha a konferenciákon,figyelsz , észre veszed mik a forró témák, és hazajőve egyből neki állsz.
Légy vonzó és szorgalmas, a nálad nagyobb tudású diákjaid számára. A magunkfajta öregember ne legyen beképzelt , egészen biztos, hogy ha másban nem, metodikai tudásban, matematikában, számítástechnikában, az itt ülő generáció lesöpör bennünket. De ettől még nem vagyunk feleslegesek. Ha együtt tudjuk a gondolatokat kiérlelni, akkor ők is nyernek,mi is nyerünk. Nagyon fontos , hogy te írd meg szakmád monográfiáját. Nem elég cikkeket írni, tudniillik, pár év múlva, egy évtized múlva,a cikkeket már nem citálják , de ha írt valaki egy jó monográfiát, arra hivatkoznak , azt idézik. Legyen egy saját adatbázisod, én ezt magamnak építem,van egy Excell- fájlom , ahova azokat a szavakat a fogalmakat , neveket írom , amiket ezerszer elfelejtettem , ha egyszer eszembe jut, rögtön beírni, néhány kereső szóval ellátni, hogy biztosan ráakadjak. Ajánlom az elkezdését, minél fiatalabb korban.”
A szerencse pótlása: tanuld meg a neveket, a partnered rokonainak , feleségének , gyerekeinek a neveit. Írd be ebbe az Excell fájlba. Képzeljétek el, hogy mennyivel másképp néz ki, hogy ha találkozol a partnereddel és megkérdezed: hányadikos már a kis Dick? Teljesen más a nexus. És talán ezen a ponton mondom el barátaim, hogy a tudományos együttműködés bizalmi kérdés. Nem csak szakmai hitelesség kell hozzá, emberileg kell közel kerülni azokhoz a partnerekhez, akikkel együttműködünk. Építsd a kapcsolatot, annak emberi erkölcsi oldalát. Ennek nagyon sok megközelítése van,talán a leglényegesebb , a külföldön járó magyar, az diplomatája is a magyar ügynek, az országnak.”